🦌

1. Őz – az erdőszél félénk táncosa

Amikor a Zöld Szív 1. dobbanása végigfutott a gyökereken, őz is felfigyelt rá. Az őzek ősei több millió éve, a nagy erdőségek kialakulásakor lettek aprók és fürgék, hogy a sűrű bozótban is elférjenek.

Egy tavaszi hajnalon a kis őzgida azt hitte, a fényes nejlonzacskó egy új virág. Amikor beleszimatolt, a zacskó ráragadt az orrára, és minden lépésnél zörgött. Az öreg szarvasbogár vezette ki a tisztásra, ahol egy kislány óvatosan lehúzta róla, és a zsebébe tette a szemetet.

Amit érdemes tudni róla: Az őzgida szagtalanul születik, így a ragadozók nem találják meg, amíg egyedül lapul a fűben. Bori a füzetébe ezt írta: „Fehér farfoltjával riaszt, Ugatásszerű hangot ad, Kora reggel és alkonyatkor legel.”

A veszély, ami fenyegeti: A szemetes zacskókba beleragad a feje, az eldobott üveg pedig felsebzi a lábát. Amit mi tehetünk: Nem viszünk zacskót az erdőbe, és tavasszal nem nyúlunk a fűben talált gidához.

🌿 Így véded meg: Nem viszünk zacskót az erdőbe, és tavasszal nem nyúlunk a fűben talált gidához.